Magyarország oktatási rendszere a 20. században- A Jászágói Iskola története Dr. Csikós Béla kisdiák évei
Magyarország az Osztrák Magyar Monarchia részeként Tisza István Miniszterelnök akarata ellenére sodródott bele az első világháborúba.
Az első világháború vesztes országaként a magyarokkal választási lehetőség nélkül íratták alá Trianonban a Trianoni Békediktátumot. A győztes szomszédos országok mind maguknak követeltek egy-egy darabot agyarország területéből.
Ennek következményeként Magyarország területe harmadára zsugorodik össze, területének 67 % át vesztette el.
Egyik napról a másikra több mint 3 millió magyar anyanyelvű álampolgár Magyarországon kívül. rekedt, vált másik ország állampolgárává és nem beszélhette többé az anyanyelvét, gyermekeiknek idegen nyelven kellett tanulnia az iskolában. A békeszerződésben garantált jogaikat figyelem sem vették. Másodrangú állampolgárok lettek saját szülőföldjükön
A szomszédos országok nem csak katonailag, hanem gazdaságilag is elszigetelték Magyarországot.
1921-ben Bethlen István Miniszterelnöknek és kormányának jutott az leheltelennek tűnő feladat, hogy az országot szinte a nulláról kellet újjá építése. Így kezdődött meg a gazdaság újjászervezésének és rendezésének a folyamata, azaz konszolidáció. Ennek része volt az államháztartás stabilizációja, a mezőgazdaság, a turizmus, az ipar, a közlekedés fejlesztése.
Új szociális intézkedéseket vezetett be a lakosság életkörülményeinek javítása érdekében.
Bethlen István és oktatási minisztere Klebelsberg Kuno tudták, hogy a gazdaság feledéséhez az ország szellemi erejét is emelni kell. Egyik legfontosabb feladatuk az oktatás megreformálása volt!
A következő 10 év alatt 3500 tantermet épített fel, szinte felszámolták az analfabetizmust!
Csikós Béla ebbe a történelem súlytotta időszakban született (1922.08.04 Jászágó ) szegénysorsú tanyasi gyermekként és kezdte meg diákéveit egy jászsági osztatlan tantermű iskolában, ahová, hasonlóan a vidéki tanyasi gyermekekhez, naponta több kilométer távolságot kellett gyalogolnia.
A Jászágói Iskola megalakulása szinte egybeesett az 1918-as megfogalmazás szerinti magyar közoktatás rendszerének kialakulásával. Ez az 1918-as megfogalmazás szerint:
„A közoktatás új rendszere az egyenlőség elvén alapul s a társadalmi osztályok közötti különbség megszüntetésére törekszik. Tiszteletben tartja az egyéni szabadságot, de az állampolgári erények és köztudat kialakulását legfőbb feladatának tartja. A műveltséget közvagyonnak tekinti, a melyből meríteni s minél magasabb színvonalat elérni joga van minden állampolgárnak, de az állam általános műveltségi színvonalának elérése nemcsak jog, hanem állampolgári kötelesség is, az ép és egészséges polgárnak művelt polgárnak is kell lennie.”
Az Ágói Iskola története: A „zugiskolák” világa
Az ágói tanyavilág, hasonlóan más külterületekhez, sok olyan családnak adott otthont, akik nem rendelkeztek városi házzal, így gyermekeik iskoláztatása nehézséget jelentett.
Az alapvető ismeretek megszerzése azonban elengedhetetlen volt számukra, különösen a piaci értékesítés és beszerzés során. Meglepő, hogy Jászárokszállás külterületén 1895-ben 366, majd 1905-ben már 670 gyermek élt, mégis 1924-ig nem volt egyetlen iskola sem a térségben.
Ezt a hiányt próbálták pótolni a magániskolák, amelyeket „zugiskoláknak” neveztek.
Ágó határában hét ilyen iskola is működött, változó ideig. Ezek közül a legjobban ismert Szklenár János iskolája volt, aki 1898 és 1924 között a lakása egyik helyiségében tanította a tanyai gyermekeket ősztől tavaszig. Négy szezon alatt sikerült megtanítaniuk az alapvető olvasási, írási és számolási készségeket.
A zugiskolák tanítói nem rendelkeztek pedagógiai képesítéssel, csupán általános műveltségük volt valamivel magasabb az átlagnál. Ennek ellenére a hatóság eltűrte működésüket, sőt időnként még téli tüzelővel is támogatta őket.
A Jászágói Iskola története:
1924 márciusában megszületik a döntés. A képviselő testület elrendeli Ágón az iskola építését. Októberben már tető alatt áll, tágas tanteremmel, irodával, tanítói lakással. A tanteremhez kis kápolna is épül
A közoktatásügyi miniszter Ágóra helyezi Lótos Ferenc tanítót és nejét Szabó Anna tanítónőt.
116 tanköteles gyermekkel elkezdődik a tanítás.
- június 21-én hatalmas ünnepség keretében megtörténik az iskola avatása, a harang és a kápolna szentelése.- Fotó helye:IMG 0368Macsi Sándor az iskola bejáratánál). és MG 0346 (Iskolatörténeti Gyűjtemény)
Az iskolába, a tanyasi otthonainkból a diákok több kilométert is gyalogoltak naponta a nagy távolságok miatt és osztatlan tantermekben tanultak.
A Jászágói Iskolában osztatlan tanterem működött, ami akkoriban gyakori volt a vidéki iskolákban. A tanteremben különböző korosztályú diákok tanultak együtt.
Az ilyen tantermekben a tanító egyszerre több szinten és témakörben oktatta a gyerekeket, és a közös tanulás, valamint a különböző korosztályok közötti kölcsönhatás jelentős szerepet játszott az oktatásban. Az osztatlan tanterem tehát nemcsak a tudás átadásáról, hanem a közösségi kapcsolatok és a kölcsönös segítségnyújtás erősítéséről is szólt, ami különösen fontos volt a vidéki közösségekben, mint Jászágó.
Csikós Béla is naponta több kilométert gyalogolt naponta az iskolába, ahol ő is osztatlan tanteremben tanult.
Forrás: „Jászágó Községi Önkormányzata által kiadott „MÚLT ÉS JELEN Jászágó története című könyv.”
