Az első magyar 750 kV-os távvezeték és alállomás létesítése és üzemeltetése

A 750 kv-os távvezeték építési technikája elválaszthatatlanul összekapcsolódott egy nagy jelentőségű találmány, a FAM (feszültség alatti munkavégzés) eljárásával.

„Az első magyar 750 kV-os távvezeték és alállomás létesítése és üzemeltetése

A 750 kV-os szovjet-magyar villamos összeköttetés a környező országok közös beruházásában három év alatt létesült.

A magyarországi létesítmények építését 1975 végén kezdtük meg és 1978. év végén fejeztük be. Üzembehelyezési eljárása, próbaűzeme 1978. év végétől 1979. év elejéig tartott.

A létesítmény célja a KGST-országok energia-rendszereinek egyesítése, szovjet villamos energia importálása volt. A csúcsterhelési időszakok eltolódásából és az alrendszerek tartalékainak egyesítéséből nyerhető kapaсіtáskihasználást rendszerszinten a létesítmény lehetővé tette.

A rendszeregyesítő összeköttetés része a magyar Albertirsa-Országhatár 750 kV-os távvezeték és az Albertirsai 750/400 kV-os transzformátor- állomás.

A magyar 750 kV-os létesítményeket a Nehézipari Minisztérium irányításával, a Magyar Villamos Művek Tröszt vezetésével az ERŐTERV tervezte és az Ovit létesítette és üzemelteti. A vállalat kifejlesztette, betanította a nagyfeszültségű hálózatépítés technikáját, biztosította személyi feltételeit, beszerezte nagy- gépeit, megtervezte és legyártotta kisgépeit, nagy szerszámait, megépítette a 750 kV-os távvezetéket, elvégezte az alállomási villamos gépek és készülékek szerkezeti szerelését és közúti nehézszállítását.

Az Albertirsa-Országhatár 750 kV-os távvezeték A távvezeték nyomvonalhosszúsága 268,1 km. A nyomvonal határke- reszteződési pontja a Tiszakerecseny térségben lévő lónyai erdő délnyugati szélén van. A nyomvonal a határkereszteződéstől előbb délnyugati, majd nyugati irányba vezet, érinti Hajdúböszörményt, Püspökladány, Szolnok térségét, hétszer keresztezi a Tisza folyót, elkerüli a Hortobágyi Nemzeti Park és Ágotapuszta természetvédelmi területét, keresztez több vasútvonalat, főközlekedési és egyéb közutat, távközlő, valamint erősáramú villamos vezetéket, nagynyomású föld alatti csővezetéket. A 120 m széles biztonsági nyomvonalsáv a vezetékjogi rendeletben előírtak szerint helykijelölési eljáráson lett egyeztetve és jóváhagyva.

Az áramvezetők összkeresztmetszete 2020 mm², szerkezete 4×505/65 mm³ Alacsodrony négyes kötegben, 600/850 mm kötegtávolságban. A két védővezető 95/55 mm² Alac sodrony távközlési okok miatt 2 db egysapkás üvegszigetelővel van felfüggesztve.

Az áramvezetőket 3×37 és 3×40 db egysapkás PSZ-22A típusú üveg- szigetelőből álló, egysíkú feszítőláncok és 2×44 db egysapkás PSZ-12A típusú üvegszigetelőkből álló kettős tartóláncok tartják. A szigetelők felfüggesztési magassága 35 m, legkisebb föld feletti magassága 11 m. Fázistávolság 17,5 m, feszítőoszlopon 13,7 m.

A névleges és széloszlopköz 420 m, a súlyoszlopköz 546 m. Az alkalmazott oszlopok: PTK jelű kikötött portál tartó, PT jelű önhordó portál tartó és OSF jelű sarokfeszítő oszlopok. Az oszlopok tűzihorganyzásos korrózióvédelmet kaptak.”

A vezeték kapacitív töltőteljesítménye 615 MVar, természetes teljesítménye 2140 MW, termikus átviteli képessége 4260 MW. Az oszlopok, sodronyok és szerelvények magyar, az üvegszigetelők szovjet gyártmányúak. Az első magyar 750 kV-os távvezeték és alállomás létesítésének, építé- sének, szerelésének műszakilag teljesen új technológiai megoldásokat jelentő feladatát 1974-ben kaptuk meg. Az építési, szerelési és üzemeltetési technológiák kidolgozására, az eszközök és személyi feltételek bíztosítására csak egy-másfél év áll rendelkezésünkre. A minőségi változást elsősorban a nagy igénybevételi nyomatékok, a helyzeti és mozgási energiák, és maga a 750 kV-os feszültségszínt, a nagy villamos térerősség jelentette. Az Ovit eszközei és technikája a 120, 220 és 400 kV-os távvezetékek építésére és üzemeltetésére volt minőségileg alkalmas és mennyiségileg elegendő, A munkaerő képzettsége, gyakorlata is a 400 kV-os feszültségszintig volt megfelelő.

Ki kellett fejleszteni a 750 kV-os távvezeték nemzetközileg is új és megfelelő termelékenységű építési és üzemeltetési technológiáját. Piackutatással ki kellett választani és beszerezni az építéshez szükséges nagygépeket, meg kellett tervezni és legyártani mintegy 70-féle eszköz 3000 db-os mennyiségét. Teljes mértékben gépesítettük a betonozási, oszlopszerelési, oszlopépítési, oszlopállítási, vezetékhúzási munkafolyamatokat. A nagyméretű és tömegű oszlopok felbillentésé- re itt fejlesztettük ki a három- és négybikás – párhuzamosan működő állítási módszert, mellyel 60 t tömegű szerkezet billenthető volt. Ehhez sok segéd- berendezést terveztünk és használtunk, úgy mint Hárombikás oszlopállítás csonk- és lábmerevítők, dupla és négyesprofilú állítócsuklókat, ■nagy teherbírású alátámasztó bakot, a villás védővezetőkar szereléséhez. A nyújtott lábú kikötött portáloszlop billentésére pedig különleges technológiát kísérleteztünk és dolgoztunk ki.”

A nagyfeszültségű FAM technológia kialakulása.

„A 750 kV-os program megvalósítása során kifejlesztettük a feszültség alatti munkavégzés technológiáját, megterveztük és legyártottuk eszközeit, az elektrosztatikus védőruházatot, a kisgépeket és nagy szerszámokat.

Az eljárás dr. Csikós Bélának, a vállalat főmérnökének találmánya volt. A feszültség alatti munkavégzéssel (FAM-mal) kapcsolatos első kísérleteket Dr. Csikós Béla 1967-ben kezdte el.

Úttörő elméleti és gyakorlati eredményei már az 1970-es években szabadalmakban öltöttek testet,

Az 1000-1500 MW-ot szállító 750 KV-os távvezeték üzembe helyezésével előtérbe került a FAM alkalmazása, melynél újdonságnak számított a tartóláncok függesztett lengő szerelőszékes, a fesztőláncok nyeregszános szerelőszékes megközelítése, az eszközök polipropilén fóliaköteles mozgatása, az egysapkás szigetelőláncok emelésére, süllyesztésére, összehúzására szolgáló univerzális kerepes feszítőszerszám és a hozzávaló tokpáros szigetelőmegfogó, többféle megfogó, rögzítő, mozgató eszköz, valamint a nagyfeszültséget meg- érintő, megközelítő szerelő elektrosztatikus védőruházata, amely a villamos térerősség hatását a 200-ad részére csökkenti. Albertirsa vezetékfelügyelőség

Az 1980-as évek elején a technika kibővült a tartóláncok nagyobb biztonságú megközelítését lehetővé tevő forgókonzolos-szerelőszékes eljárással és a szerelő mágneses árnyékolásával, amely világviszonylatban is egyedülálló megoldás volt.

Az Ovít a Csikós-féle komplett FAM technikával (eszközökkel és eljárásokkal) szerelte föl és tanította be az ukrajnai 750 KV-os vezetékrendszer és a szovjet-lengyel 750 kV-os távvezeték üzemeltetőit. Itthon a vezetékfelügyelőségek kaptak FAM eszközöket és kiképzést. Nagyszámú beavatkozások közül külön is említésre érdemes a 750 kV-os távvezeték vihar során szétszakadt tartóláncának helyreállítása a Nyírség- ben, valamint a Paks-Sándorfalva 400 kV-os távvezeték gerjeni Duna-keresztezésében a jelzőfények (Balisor-lámpák) által kikoptatott védővezetők helyreállítása.”

A 400 kV-os hálózat további fejlődése

A 400 kV-os hálózat további fejlődése

„A 750 kV-os és 400 kV-os nagyfeszültség érintésével feszültség alatt végezzük a szigetelőláncok részleges vagy teljes cseréjét, az áramvezető sodronyok javítását és a távolságtartók cseréjét, pótlását, szerelőszékkel, lifttel és szerelőkocsikkal.

A feszültség érintésével végzett munkára 500 oldal terjedelmű techno- lógiai utasítást adtunk ki. A 400 kV-os hálózat további fejlődése A z 1978. évben a dunántúli 400 kV-os hálózat építése még tovább folytatódott. Ez év végére készült el a Győr-Országhatár-Pozsony- püspöki 400 kV-os távvezeték 27,2 km nyomvonalhosszal + 2,6 km Duna- keresztező szakasszal korell” anyagú oszlopokkal. 1978. év őszére megépült a győri alállomás 400 kV-os bővítése. A győri 400 kV-os kapcsolóberendezés szintén másfél megszakítós 4 mezősoros diszpozícióban épült meg, a két gyűjtősín 3×2×643 mm² Al vezetékkel HR 75/22 típusú hosszúrúd szigetelőkkel. A 2. sz. és 4. sz. mező-sorokban a „K” és „B” ági mezőszeletek épültek ki az akkor beszerezhető Ganz gyártmányú készülékkel, azaz OR 6M típusú megszakítókkal, STVF 400 típusú szakaszolókkal, AOK és FFOK mérőváltókkal. A kapcsolóberendezéssel egy időben lett telepítve a 4. sz. 400/120 kV- os transzformátor – DHBSM 200000/400 típusú 18 kV-os söntfojtó egységével együtt.

A transzformátor gyűjtősín-szakaszolóval csatlakozott az 1. sz. mezősorban a „K” gyűjtősínre. A győri 400 kV-os kapcsolóberendezés és a 4. sz. transzformátor 1978. október 16-án lett üzembe helyezve a Pozsonypüspöki 400 kV-os távvezetékkel 150

A nehézgépszállítás fejlődése együtt, amely a 2. sz. mezősorba lett csatlakoztatva. Mint már korábban írtuk, a Győr-Litér 400 kV-os távvezeték 1975-ben megépült és 220 kV-on üzemelt. Győrben és Litéren a 400 kV-os kapcsolóberendezés elkészültével ezt a távvezetéket is 400 kV-ra át kellett téríteni. Ez a munka 1979, telén zajlott le és 1979 februárjában a Győr – Litér kapcsolat 400 kV-on üzembe helyezésre került. Ugyancsak 1979. évben elkészült a második Sajószöged-Felsőzsolca 400 kV-os távvezeték 25,2 km nyomvonalhosszon, valamint Felsőzsolca- Sajóívánka 400 kV-os távvezeték 29 km nyomvonalhosszon.

A két távvezeték Felsőzsolcán a 2. sz. mezősorba lett bekötve, de mi- vel a mezősor készülékekkel nem lett felszerelve, a portálok felső átfeszítésein keresztül a két távvezeték össze lett kötve, így kialakítva egy Sajószőged-Sajóívánka 400 kV-os távvezetéket. A távvezeték végén Sajóivánkán ekkorra megépült az új 400/120 kV-os alállomás, 400 kV-on OR 6M egyetlen magszakítóval, egy 400/120 kV-os DHBSM 200000/400 típusú transzformátorral. A 120 kV-os kapcsolóberendezés a borsodi iparvidék egyik legfontosabb 120 kV-os csomópontja két gyűjtősínes-segédsínes kapcsolású diszpozícióban. Az alállomás üzembe- helyezése 1979. október hónapban történt. 1980. januárjában a Sajószögedi alállomáson üzembe került a III. sz. 400/220 kV-os DHBM 280000/400 típusú 500 MVA-es transzformátor és ezzel a 70-es évek nagyléptékű 750-400 kV-os hálózatépítési programja be is fejeződött. A nehézgépszállítás fejlődése A nagy hálózatépítő, szerelő programokban jelentős mennyiségű ne- hézgép-szállítási feladatot kellett megoldani az iparági sajátosságok- ból fakadó speciális követelményekkel, különleges helyzetekben, különl ges adottságok közepette. 151

A nehézgépszállítás fejlődése Az Ovit szállítócsapata különleges szakértelmével, eszközeivel teljesítet- te a feladatokat. A nagy kihívást az óriás transzformátorok szállitása jelen- tette. Előbb a 220 kV-os, majd a 400 és 750 kV-os transzformátorok szál lítását, rakodását, alaptesten való mozgatását kellett megoldani. 1967-75 között 220 kV-os transzformátorokat szállítottunk 157, illet- ve 164 t súlyban Debrecenbe, Detkre, Dunaújvárosba, Gödre, Lítérre, Százhalombattára, illetve Szegedre. Gödre a 220 kV-os transzformátorok mel- lett 1968-69-ben leszállításra kerültek az egyfázisú 400 kV-os transzformátorok 180 t darabsúllyal. Ebben az időben az erőművek is 100 t feletti transzformátorokat he- lyeztek üzembe, többek között 6 db-ot Százhalombattán, 2 db-ot Visontán, 1-1 db-ot Báhidán, illetve Inotán. Valamennyi transzformátort az OVIT szállítói helyezték alapra a Ganz 12 tengelyes Simmering vasúti kocsijából. épület 750 kV-os transzformátor szállítása Albertirsa vasútállomásról 152

A nehézgépszállítás fejlődése A 70-es évek első felében beindult a Dunamenti Erőmű bővítése, amelynek kapcsán az osztrák Intercontinental cég 20 tengelyes vasúti kocsijának bevonásával 7 db 215 t súlyú GHM 250000/220 típusú transzformátort szállítottunk le és helyeztünk alapra. Ezt kö- vették a 245 t súlyú DHM 270000/400 blokk transzformátorok, amelyből 2 db lett a Tiszai Hőerőműbe, 8 db a Paksi Atomerőműbe lesz- állítva és alapra helyezve. A 750 kV-os alállo- más-építéshez, illetve a Paksi Atomerőmű gépeinek szállításához 1977-ben beszereztük 320 t teherbírással a 2×10 tengelyes konzolos Scheuerle trailert 2 db 425 LE-s FAUN vontatóval. Albertirsa 750 kV-os transzformátor szállítása A járműegység debütálásaként a Felső- zsolca DHBSM 200000/400 típusú transzfor- mátor szállítása történt meg a Felsőzsolca vasútállomásról. A továbbiakban ezzel a szerelvénnyel történt 8 db egyenként 270 t szállítási súlyú IHBM 200000/750 típusú transzformátor szállítása Albertirsa vasútállomásról Al- bertirsa alállomásra.

A felsőzsolcai transzformátorhoz hasonló 234 t súlyú egységek kerültek leszállításra Litérre, Győrbe, Toponárra, Sándorfalvára, Sajóivánkára, majd Hévízre, Békéscsabára. A 239 t súlyú DHBM 280000/400 típusú transzformátort Martonvásár vasútállomásról a Martonvásári 400 kV-os alállomásra szállítottuk be. Sajószögedre a hasonló transzformátor trailer felhasználása nélkül került leszállításra, mivel a helyi adottság következtében iparvágányon vasúttal történt a helyszínre szállí tás. Ebben az időben 10 vagy 12 tengelyes platós változatban folyamatosan részt vett a trailer a Paksi Atomerőmű nagyberendezéseinek szállításá-ban.

Az atomerőmű kikötőjéből szállítottuk az egyenként 200 t körüli súlyú a cseppleválasztókat, a gőzfejlesztőket és a reaktortesteket mind a 4 blokkhoz. A 80-as évek közepén jelentős munkát végzett a szállítási rész- leg a Paksi Atomerőműben. A két FAUN, a KAELBLE és a két Tatra vonta- tó közreműködésével folyamatos 24 órás műszakban az erőmű 2. blokkjá nak egyik üzemzavara kapcsán megsérült DHM 270000/400 típusú transz- formátor majdnem teljesen felszerelt állapotban történt cseréje történt, 285 t súllyal szállítójármű felhasználása nélkül. Ideiglenes pályaépítéssel három pár 10 m-es sin folyamatos lerakásával lett végrehajtva a hatalmas tömeg 2×400 m-en való mozgatása.

A művelet ütemére jellemző, hogy a kezdést követő harmadik napon a 4. sz. blokk transzformátora a 2. sz. blokkban meghibásodott transzformátor helyére került, és folytathatták a felszerelést, üzembe helyezést. Mig a trailerkombinációval a nagy transzformátorok szállítása történt, addig a kisebb trailerekkel az OVIT az áramszolgáltatók és a nagyüzemek alállomásaira szállított 120 kV-os transzformátorokat 46-84 t súlyban.

A tehergépkocsipark szolgálta ki az alállomások építéséhez, bővítéséhez szolgáló villamos készülékek, úgymint megszakítók, szakaszolók, mérővál- tók, túlfeszültség-levezetők, transzformátortartozékok szállítását a gyártótól az alállomásokra.

A szállítás már a 60-as években végzett vállalkozási tevékenységet, de igazi fejlődést csak a 70-es, 80-as évek hoztak. A vállalkozási tevékenység elsősorban a villamos berendezések szállítására terjedt ki, úgymint transzformátorok, generátorok, turbinaegységek stb. A megbízók az áramszolgáltatók, az erőművek és az ipari nagyvállalatok voltak. Utóbbiak esetében kiemelkedő a Borsodi Vegyikombinát, a Tiszai Vegyikombinát, a Bakonyi Bauxitbányák, a Dunai Kõolajipari Vállalat, a szénbányák stb.”